"Kérek a fejben rendet" - Hiperkarma
Tegnap este kimentünk a ZP megmentéséért demonstrálók közé. Volt ott a ZP szerint vagy 35000 ember, a mai újságcikkek szerint „párezer”, a nagyvonalúbbak tízezernél többről beszélnek. Én nem tudom, ennyiig nem igen tudok elszámolni, főleg, hogy az emberek nem maradtak nyugton, hanem állandóan mozogtak, de szerintem egyszerűen kurva sokan voltunk.
Az elmúlt nyár számomra egyik legnagyobb eseménye az index.hu körüli hercehurca volt. Folyamatosan tűnnek el az újságírók, akiket megszokott és szeretett az ember, jönnek a pletykák, hogy beleszól a politika a címlapba, aztán felmond Tóta W., majd az állandó főszerkesztő, Uj Péter is.
Őszintén mondom, hogy azt hittem, ilyen nincs.
A Facebookon az ismerőseim elég hosszan vitatkoztak egy origos cikkről, elég parttalanul, dehát politikai, főleg anyagi vonatkozású dolgokban ritkán közelednek az álláspontok.
A téma, ugye, a felsőoktatási törvény új verziója, mióta eszemet tudom ez már kb. a tizmilliomodik, olyan ország ez, ahol véleménye mindenkinek van, kedve a megvalósításhoz úgy tűnik annál kevésbé. Pedig nem lenne baj komolyan szembenézni a közoktatási problémákkal (is), mert nagyok és hosszú távra hatnak. Az ismerőseim felháborodása számomra egy csomó esetben érthetetlen. Elmondom az én véleményemet is. Egynek jó.
A jobb oldalnak meg kurvára hiányzik, hogy ne agyatlan zombik sajátítsák ki a konzervatív címkét (és jelen pillanatban az országot is), személy szerint a „nekünk mohács kell” parafrázist én inkább a „nekünk Semjén kell”-re cserélném le. Hogy talált egymásra ez a rengeteg retardált barom? Szörnyű…
A szocialisták nagyon óvatosak, láthatták nem egyszer, hogy a párt szakadás a magyar politikai térben egyenlő a halálos ítélettel. Mindig megoldották ezt a problémát a platformok viszonylagos önállóságával. Gyurcsány tegnapi – belülről meg nem erősített – zsarolása a pénzekkel pont azt az opciót vetette fel, hogy ha az ő platformaj eltűnik, akkor a töbinek nem lesz pénze az érdemi politizáláshoz.