"Elrontottuk ezt az évezredet" - Európa Kiadó
Amióta Bajnai fellépése kiszivárgott olyan pezsgő politikai élet lett, amire igen régóta nem volt példa. Azt nem tudhatjuk, hogy Bajnai kovász lesz-e valaha, de hatása minimálisan is egy pezsgőtablettáé.
Sosem tagadtam, hogy a Köztársaság legjobb miniszterelnökének Bajnai Gordont tartottam. Leírtam ezt itt, a blogon is, azt is, hogy tetszett a csendes, visszahúzódó, de cselekvő mód, ahogy intézte az ügyeket. Az, hogy meglepődtem mikor láttam a hírekben: ilyen a jó miniszterelnök, csak akkor van ott, amikor kell.
„Oké. Van egy alkotmányos demokráciánk, még tán a Főváros is visszakapja a zászlaját, a Moszkva tér a nevét, satöbbi. De akkor mi van […]”
Azért be kell látni, hogy politikailag izgalmas hetünk volt. Feloszlott a Kispál, lemondott a Scmittpál rigmus tekert a fejemben. A köztársasági elnök minden mást elnyomó gerinctelensége egész jól jött az LMP megbukott népszavazási aláírásgyűjtésének. Ők kisebbet buktak, a Fidesz kevésbé tudta kiélvezni az ingyé’ győzelmet.
Szép nap volt a mai, olyan balzsamos tavaszi idő, amikor jól esett járni egyet az ebéd után. Bandi barátommal és bájos barátnőjével tettünk egy kört a városban, a Szabad sajtó útján kezdtük a Milla tüntetésén, aztán átsétáltunk a Gödör mellé a Jobbik előadására, majd megnéztük a Kossuth térről szállingózó tömeget is.
Kellemesen kifáradtam, mire hazaértem és elégedetten nyúltam el a kanapén. Igen, nem történt ma semmi.