"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
Talán még nem is voltam gimnazista, mikor anyu egyszer elkezdte felolvasni az Egy múló pillanatot nekem, azzal, hogy ebben a regényben benne van mindenki a családunkból. Ők gyerekként azt keresték, hogy melyik szereplő kire hasonlít leginkább. Jó játék volt, úgy olvastuk végig a könyvet, hogy mindig megbeszéltük, hogy ez ki lehetne közülünk.
Olyan megejtően valószínűtlen dolgok tudnak az emberrel történni, hogy megáll az ész! Éppen az ebédemet fejeztem be, kortyolgattam a monitor előtt a remek kávémat (az irodai kávégép mindig faszányosat csinált, de amióta új van, elmondhatatlanul finom) és próbáltam bezárni egy gmail chat ablakot, ami valahogy beragadt a böngészőmben. Nos, egy idő után kiléptem, újraindítom, majd […]