a gondolatok nagyszerűségéről

(és a lét elviselhetetlen könnyűségéről)

„Különös tekintet ült ki a vén szemekbe, valamiféle óvatosság, mintha egy mély kútra fedő került volna. – Hrum, nohát – felelt a hang -, Ent vagyok, vagyis hát úgy szoktak hívni. Igen, Entnek. Az Entnek – mondhatnám a ti nyelveteken. Más nyelven Fangorn a nevem, megint mások Szilszakállnak hívnak. A Szilszakáll az jó lesz.