twenty-nine
Jah, két napja volt, hogy betöltöttem a 29-et. Az emberek jó része jött azzal, hogy te jó isten milyen ör… izé, hogy eltelet az idő! Hisz mindjárt 30 vagy! Na és?
"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
Jah, két napja volt, hogy betöltöttem a 29-et. Az emberek jó része jött azzal, hogy te jó isten milyen ör… izé, hogy eltelet az idő! Hisz mindjárt 30 vagy! Na és?
A post kép azt a pillanatot mutatja mikor kb. 3 perccel ezelőtt megpihentem a webáruház anyagfeltöltése közben. Kb. másfél-két óránként szoktam tartani egy negyed órát. Ha nem szoktam volna le ilyenkor biztos lemennék egy cigire a bolt elé, és egy ilyen szép, szeles tavaszi napon, mint a mai bizony nagy a kísértés. De nem, erős […]
Jó. Az Internet Explorer 8 telepítője egy rakás szerencsétlenség, szégyen a magyar fordító csapat fejére.
Szeretnék ilyen mini sorozatokat a blogon, ezek egyike a rendhagyó szerelmes dalok lenne. Már többször igyekeztem összeállításokat készíteni ebben a témában, hol hosszú CD válogatások, hol mérföldes playlistek formájában, de egyiket se éreztem tökéletesnek a feladatra, most megpróbálom ezt a formát.
Tegnap este – szinte már tradíció szerűen – kisétáltunk az Óbudai Napokra, ahol este Quimby koncert volt. A Quimby – mióta a Kispálék haldokolnak – jó eséllyel pályázott a legjobb magyar zenekar névre, és ezt a Kilégzés albummal szerintem be is zsebelték, valahogy a nagy örömben leült. És ez a tegnap esti koncerten teljesen érezhető volt. Ott voltak, csak minek?
Ha valaki komolyan játszik egy MMORPG-vel, akkor óhatatlanulk egy egy guildhez kötődik. Hol összejön a dolog, hol nem. Nekem tavaly télen nagy dilemmák után felkeltette a figyelmememt egy újonan alakult guild, akiknek nagyon jó reklámjaik voltak, jópofáknak tűntek. Nehéz volt váltanom, mert egy régi és kedves társaságtól szakadtam így el, de szervert és guildet váltottam, […]
Tegnap abban a szerencsében volt részünk, hogy egy barátunk révén bejutottunk egy ilyen premier előtti filmbemutatóra, új francia közönségsiker meg minden.
A minap az az élmény ért, hogy állok a zebránál a Móricz körtéren és várok a zöldre. Szembe a forgalommal egy srác biciklizik, majd bekacsázva egy fékező autó elé nagy ívben rákanyarodik a Villányi út felé vezető csapásra. Erre eszembe jutott egy csomó élmény amin mindig felhúztam magamat, biciklisek akik szarnak bele, hogy miként kéne közlekedni.
Pár posttal lejjebb arról értekeztem, hogy a jelenlegi kormányfelállásnak a potenciálisan legnagyobb ellensége maga kormánypárt. Ezt tartom ma is, ám az való igaz, hogy a maszop akkor szokott farkat behúzva vinnyogva elrohanni az első sorba küldött emberei háta mögül mikor csúnyán néznek rá. Mert a rossz sajtót azt nem szeretik, igazi pacifisták, szeresse mindenki egymást, főleg őket, akkor jó.
Pár szó elsőre a sorozatról. Bár én öregnek nem érzem magamat, de az biztos, hogy zenei téren azok az albumok, amiket 60-70%-ban hallgatok olyan előadóké, akiket ma már nem igen találsz meg ha élőben szeretnéd hallani a dolgaikat.