Porfogók

Nem nagyon beszéltem, pontosabban írtam, itt a blogon arról, hogy hamarosan apa leszek. Voltak rá célzások, de egy ideig általános volt a titkolózás, aztán meg a babona, aztán meg valahogy az egész néha még mindig hihetetlen, szóval bár nagyon sokat foglalkoztat eddig szó se volt itt róla. Viszont mióta kézhez kaptam a fizetésemet azóta ugrálta kezemben, hogy én rácsos ágyat akarok már venni, mert egyre többet foglalkoztat, hogy a gyerekszobát be kéne rendezni, már csak négy hónap van hátra.

Keith Richards – Élet

Vááá! Keith Richards könyvéről kritikát írni nem kis feladat.

Van, ugye egyrészt a könyv meg a van a faszi. Két tök külön dolog.

Itt van Keith, aki írt egy könyvet az életéről, pedig még jócskán aktív zenész, nem vonult vissza, a könyv megjelenése óta is van új Rolling Stones lemez, sőt film, sőt 4 lemezes DVD, sőt azt is nyilatkozta, hogy formában vannak és jön a következő lemez. Szóval egy – hálisten – nem lezárt sztori és ez egyben a könyv baja is. Kurva jó, megy megy, érdekes, megtudsz egy csomó olyan dolgot, amiről addig fogalmad sem volt, a Rolling Stones sztoriból is kapsz egy durva adagot és a könyv vége meg tök befejezetlen. Nem véletlen, életrajzi regényt inkább a visszavonult emberek szoktak írni.

Hogy működik a Google+ II. – körök és megosztás

A mai adagban a barátok és ismerősök rendszerezését nézzük át első körben. Erről elmélkedtem, némileg magamat ismétlő jelleggel, a cikk elején hosszabban, ha unod már nyugodtan görgessed át.

Miután lerok mindent a körök – pofonegyszerű – beállítási lehetőségeiről a megosztás kerül terítékre. A megosztás a közösségi oldalak, így a Goggle+ lelke. A Körök segítségével a megosztás nagyon egyszerűvé válik, átnézzük az automatizált beállításokat és hogy miként tudsz te gyorsan személyre, vagy körökre szabott megosztást készíteni. Végül pár szó következik az újraosztás tiltásáról.

Elképzeléseim szerint lesz még cikk a Sparksról, a Hangoutsról és a Chrome-Google+ viszonyáról, illetve egy önálló írás a Google+ mobil verziójáról, ami sokkal többet tud, mint a netes verzió!

Hogy működik a Google+ I. – regisztráció, profil

Az elmúlt időszakban a barátaimtól sokszor kaptam érdeklődő leveleket, üzeneteket vagy telefonokat, hogy mi hogyan működik a Facebookon vagy a Google Plusban. Sokszor olyan problémákat vetettek fel, ami nekem is meglepő volt és elsőre nem tudtam érdemben hova kell nyúlni. Ezért indul most ezt a sorozat a blogon, átnézem, hogy mit hol kell beállítgatni, ha valaki egy egyszerű mindennapi felhasználó. Első körben a Google+ szolgáltatásán futok végig a regisztrációtól a tartalom megosztásig.

Az első tutorial a regisztrációról és a profilod biztonságos kitöltéséről szól. No meg Rékáról.

A szerelemről és más démonokról

Gabriel García Márquez: Szerelemről és más démonokról

A feleségem nagyon szereti Márquezt, amikor összejöttünk én még egy sort se olvastam el tőle, de a szerelem korai szakaszában a kezembe nyomta a könyveit és én át is rágtam magam egy csomón. A múlt héten a hangoskönyves listákat nézegetve rátaláltama Szerelemről és más démonokról címűre és ha megkínoztak volna se tudtam volna megmondani, hogy olvastam-e már. Szóval letöltöttem és meg is hallgattam. Még mindig nem emlékszem, hogy ez most első olvasás volt-e belőle, vagy már második, de legalább kikristályosodott, hogy miért nem vagyok Márquez rajongó. Már ezért megérte.

A császár új ruhája: Google+

Hetek teltek már el azóta, hogy a Google bejelentette az új közösségi oldalát, a Google Facebookot. Helyből elkezdett érdekelni, a megfelelő formokat kitöltve igényeltem meghívót a nyilvános tesztre, aztán csak vártam a meghívót. Közben jött a nyári szabadság és a Balatonra utazva megtaláltam a Marketon a telefonomra való Google+ alkalmazást, de így is egy jó hétbe telt míg megjött, a kikönyörgött meghívó. Élménybeszámoló következik.

Családregény

A tornácon ülök, kényelmes nád pihenőszék, a nyitott ajtón csendes zene, a barátaim nevetése és a konyhából a készülő paprikás krumpli illata szűrődik ki. Az idő hűvös, a felhők gyorsan és haragosan szelik át a bilikék égboltot, néha nehéz hideg esőt hoznak, minden szürke lesz. Aztán hirtelen ezüstösen felragyog a felhő széle,  a napsugár, mint […]

Hát a faszom nem kéne?

A kommentelő ott téved, hogy nem a járda szélessége a baj, hanem, hogy elbaszott az az elképzelés, hogy mindenkinek kocsival kell járkálni a városban, vagy biciklivel ott ahol épp helye van. Nem! Biciklizni az úton kell, autót akkor kell használni, ha tényleg szükség van rá, egyébként tessék venni egy bérletet és felszállni, az amúgy nagyon is használható tömegközlekedésre.