"A szavak néha semmit nem jelentenek" - Európa Kiadó
A Facebook egy tök jó adatbázis, de az elmúlt időszakban egyre bántóbban szar a kezelőfelülete. Én böngészőben és android appon használom és egyik sem működik jól.
Azért be kell látni, hogy politikailag izgalmas hetünk volt. Feloszlott a Kispál, lemondott a Scmittpál rigmus tekert a fejemben. A köztársasági elnök minden mást elnyomó gerinctelensége egész jól jött az LMP megbukott népszavazási aláírásgyűjtésének. Ők kisebbet buktak, a Fidesz kevésbé tudta kiélvezni az ingyé’ győzelmet.
A Magyar Köztársaságnak úgy kellett a mai döntés, mint egy falat kenyér. Mert az, ahogy a doktori tanács döntött azt mutatta meg, hogy a mellébeszélésnek és hadoválásnak is gátat lehet vetni. Hogy a hazugság és lopás is mértékkel űzhető csak, hogy az emberek általában azért nem szeretik, ha végképp hülyének nézik őket.
Szép nap volt a mai, olyan balzsamos tavaszi idő, amikor jól esett járni egyet az ebéd után. Bandi barátommal és bájos barátnőjével tettünk egy kört a városban, a Szabad sajtó útján kezdtük a Milla tüntetésén, aztán átsétáltunk a Gödör mellé a Jobbik előadására, majd megnéztük a Kossuth térről szállingózó tömeget is.
Kellemesen kifáradtam, mire hazaértem és elégedetten nyúltam el a kanapén. Igen, nem történt ma semmi.
Januárban azt írtam, hogy a nem tetszik a rendszer után tegyünk kettőspontot, és mondjuk el, hogy mit kéne tenni, ha rapelve az se baj. Na baz’meg, ötösöm lenne úgy a lottón, mint ezzel kapcsolatban. Az általam amúgy is faszságnak gondolt alternatív elnökválasztás győztese Dopeman. Március 15.-én elrapelheti.
Azért nem örülök. Ez az egész gáz.
Az Amour annyira egyben van, évek óta hallgatom, de vannak napok, amikor egészen megragad és loopolva megy a lejátszóban. Mert van a szöveg, ami önmagában is tökéletes. Igen a szerelem vadállat, azt hiszed, hogy megszelídíthető, de megragad finoman a szájával és nem enged. És ehhez a fájdalmas és jó megállapításhoz egy olyan mértékig heroikus-szomorú zenei […]
A nyugdíjas kérdés szent tehén a magyar politikusok közt, a két nagy párt, már ha az MSZP még annak definiálható háttérbázisát ők adják, a szavazataik meg nem újuló, de a kormányzáshoz nélkülözhetetlen voksok. A probléma ott van, hogy a nyugdíjasokat voks-fejős tehénnek nézik és nem embereknek.
Amióta a gyerek hazajött a kórházból valahogy még kevesebb időm, jut az olvasásra, bár mostanában a tíz és éjfél közti hason altatáskor egész jól lehet haladni a könyvekkel. A Nagy Lajos királyt viszont még elcsípett tíz percekben, kaja közben és a wc-n olvastam ki. Igazából nem volt jó. A nyelvezete nehézkes, nem olvasmányos, egy erénye van, bemutatja Lajos uralkodásának a végét.
Nézegetem ma reggel a Geréb Ágnes ügyével foglalkozó cikkeket és fórumokat és egyszerűen nem értem, hogy az emberek miért az alapján akarják felmenteni, hogy más orvosok is hibáznak és nem ítélik el őket.
