"Kitaláltam és attól kezdve van" - Biorobot
Jó ideje már, hogy nem írok politikáról, pedig 2001 óta ez a téma mindig hangsúlyos volt a blogjaimon. Nem írok, mert nincs nagyon mit írni. A Fidesz mocskos és undorító, az ellenzék meg egy kupac balfasz gyülekezete. Itt szinte abba is hagyhatnám, de nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy nem fogom.
Emlékszem azokra a délutánokra gyerekkoromból, amikor ültem a padlón és Legoztam, vagy rajzoltam, közben a szüleim mindig hallgattak valamit. Anyu sokszor mosott (az automata mosógép előtti korról van szó) felolvasott versekre; Berzsenyi, Faludy-Villon. Apu zenéi már mások voltak, régi bluesok és különleges rock csemegék, no meg a 80-as évek undergroundja. A Popzene című Európa Kiadó album például ugrott egy helyen, kimaradt a taktus. Tegnap mikor álltam a ZP-ben és hallgattam hiányzott az a szakadás, ahogy ugrik a tű, de ezt leszámítva az év koncertjén voltam.
Több helyen láttam S. Ábel ügyében a Különvélemény című filmet emlegetni. Bár elég szar volt, de a párhuzam azért valóban megvan.
Kilenc napja nem használom a Facebookot és egyre nehezebbé válik az élet miatta.
Az elmúlt időszakban nem igen vonatoztam, de most úgy alakult, hogy hosszú évek után újra felültem a Buadpest-Balaton távra egy gyors vonatra. Élménybeszámoló következik.