P.G. Wodehouse: Rengeteg pénz!
A Rengeteg pénz P.G. Wodehouse egyik legjobb könyve, én mindig akkor veszem elő ha nyavalyásul érzem magam, mert felvidít Szerb Antal remek fordítása.
"Soha nem akartam az lenni, aki vagyok" - Európa Kiadó
A Rengeteg pénz P.G. Wodehouse egyik legjobb könyve, én mindig akkor veszem elő ha nyavalyásul érzem magam, mert felvidít Szerb Antal remek fordítása.
Az okostelefonok elterjedésével az internet közösségi formái profitáltak a legtöbbet. A két termék felívelése szorosan összefügg. De az okostelefonok, mondhatni, hogy primer funkcióitól függetlenül egy csomó érdekes megoldással szolgálhatnak a mindennapjainkra. És itt nem a közösségi életről beszélek.
Az ember néha követ el értetetlennek tetsző dolgokat, ilyen például az is, hogy miért nézem még mindig a Falling Skiest, sőt, hogy miért várom a negyedik évadot.
Nagyon más megjósolni a vacakabb forgatókönyv valószínűségét, mint átélni, ahogy a megérzéseid valóra válnak. Sohasem hittem az MSZP-ben, nagyon szkeptikusan, de támogatólag álltam Bajnai mellé és hülyének gondoltam a Milla/Szolidaritás/LMP-PM tengelyt. Erre kiderült, hogy amit gondoltam róluk az 100%-ban igaz és mégsem örülök.
Bandi azt mondta ő húst eszik, így a párizsi szelet mellett döntött én megérdeklődtem, hogy mit takar a „serpenyős debreceni”. A pincérnő szerint egyértelmű, amikor én azért firtattam az ügyet kibökte, hogy gyakorlatilag paprikás krumpli. Aha, derültem fel, az jó lesz. Örömöm korainak bizonyult, nem mondom, hogy nem ettem meg és azt se tagadom, hogy friss és puha fehér kenyér szeletekkel ki is pucoltam a tányéromat, de ez határozottan nem volt paprikás krumpli. Ez paprikás lében úszó, nagy darab főtt krumplik halma volt, amin TV paprikák meggyalázott roncsai szálasodtak. Mellé téve egy szép nagy krinolin.