"Kérek a fejben rendet" - Hiperkarma
Zsófinak vettem ajándékba jegyet erre a koncertre, mert gondoltam így több, mint 7 hónaposan már nagyszülőre tudjuk hagyni a gyermeket és elmehetünk egy jó koncertre. A gyerek és a nagyszülők hozták az elvártakat, a zenekar nem. Nagy csalódás ez nekem.
Ha nem lett volna a Kispál, akkor a Quimby lett volna az elmúlt évtized legnagyobb magyar zenekara. Ha nem lenne Lovasi András, akkor Bérczesi Robi lenne az ország legjobb szövegíró-gitárosa. De a ha nem játszik, amikor a valóságról van szó.
Van ez a rendhagyó szerelmes dalok címkém a blogban, ami elég nagy kihagyásokkal jelentkezget, konkrétan három év alatt ez a harmadik post a témában, de mindegy, mert nem kell sietni. Nehéz elmagyaráznom, hogy miként kerül ide be egy dal, különösen a mostani, mert azért a Telegraph Road tényleg rendhagyó.
Mondjuk azért, mert bennem a szerelemmel összefüggő gondolatokat ébresztett.
Mikor nagyon monoton munka vár rám, akkor szoktam hangoskönyvet vagy zenét hallgatni közben. Napok óta a Kiscsillag új lemeze megy a fülemben, és most valahogy másra vágytam. Nekünk a melóhelyen van egy mini szerverünk, amin van egy közös rész, mindenki hoz rá zenéket, hangoskönyvet. Nagyon érdekes kis zúg ez. Enya, a Jóga zenék és a Rammstein nyugodtan simulnak a 70-es évek gagyi szinti zenéihez. Szóval ebből kezdtem el szemezgetni és egyszer csak megakadt a szemem a tavalyi Cseh Tamás tribute lemezen. Egyszer, még frissen, átpörgettem, nem igen tetszett. Most a második hallgatás élménye következik.
Pénteken elvillamosoztunk a Pluto – kissé megkésett – lemezbemutató koncertjére. Az album, a Nevem senki, már megjelent a tavasszal, és úgy tűnik, hogy lassan meghozza azt az ismertséget a zenekarnak, amit megérdemelnek.
De nem csak a Pluto lepett meg, hanem a Gödör is. Januártól minden szórakozóhely nem dohányzó lesz, de a Gödör elébe megy a dolognak és már október 1-től füstmentessé válik.