A Facebook nem az Internet

Sans Facebook

Tavaly augusztusban találtam ki, hogy megpróbálom Facebook nélkül milyen az élet, kapott is egy projekt nevet: Sans Facebook. Természetesen már a munkámból adódóan sem tudom megtenni, hogy ne legyen Facebook fiókom, de nem használ(tam)om aktívan. A kitűzött egy hónapos időtartamot végül nem töltöttem ki, mert sok értelmét már nem láttam, hisz gyakorlatilag leszoktam arról, hogy a Facebook űrlapmezőibe kattintgassak. A következő lépés az volt, hogy a szokásos átnézem a baráti és ismerősi listákat délutánomnál megszabtam egy 100 fős limitet. 100 fő lehet ismerősöm, nem több. Így pár hónappal később azt gondolom az 50 is elég lenne. Ezentúl ha valaki új jön, akkor kigolyózok helyette egy régit.

A következő lépés az volt, hogy a rengeteg követett oldalból is átnéztem a listát és azt is erősen megritkítottam. Mire végeztem a Facebook falamon 2-3 óránként volt csak változás. Szerintem ez is elég sok, ahhoz képest, hogy az ottani emberek jelentős hányadát hónapok óta, ha nem régebben nem láttam.

A veleje

A dolog lényege abban rejlik, hogy a Facebook, főleg Magyarországon súlyosan felülprezentált a közösségi – de nyugodtan mondhatjuk – teljes internetezési szokásainkban. Talán ennél a szolgáltatásnál tűnik ki legjobban az a hatalmas szakadék, ami az internetet készítők és a felhasználók közt húzódik. Sokszor olyan távolságokra van a két part egymástól, hogy nem is látni át. A Facebook azzal, hogy lefed szinte minden funkciót a közösségi médiában kényelmessé teszi az embereket. Az, hogy a funkciók időről időre felidegesítik a felhasználókat nem késztetik őket távozásra. Nagyon máshogy van ez a webfejlesztőkkel, a szakemberekkel, akik kényesek és türelmetlenek a mondjuk ki: középszar funkciók és a borzalmas UI miatt. A felhasználói élmény szempontjából a Facebook ugyanis a béka segge alatt van. Igen, most a legtöbben felhördültök, hogy mekkora baromság ez, de légyszíves probálj meg most leiratkozni egy olyan oldalról, amit igazából már nem olvasol csak nap, mint nap ontja magából a számodra már nem is érdekes információt. Vagy próbálj meg egy perc alatt átállítani valamit a felhasználói fiókodban. De mondok egy sokkal egyszerűbbet, mindennapibbat: listázzad le az ismerőseidet. Hát hogy néz ki az a lista?! Egy használhatatlan fos. Igen az.

A Facebook nem funkcionális, nem felhasználóbarát.

Miért van ott mégis mindenki? Pont azért, mert mindenki ott van. Mert a szüleink generációjának, de sajnos az én generációmnak is a közösségi média egyszereplős: Facebook. Talán még néhányan emlékeznek a WiWre. De halottról vagy jót vagy semmit, ugye.

Ajánlott blog: Az egy lábon álló piac (2013 augusztus)

Van másik!

Pedig lassan más szelek kezdenek fújni. Decemberben nagy szenzációt kavart fel az a kutatás, ami a tini korosztály elvándorlását mutatta ki a Facebookról. Azóta persze kiderült, hogy túlzott volt a dolog, vannak Facebookon is, csak passzívan. És itt kanyarodnék vissza a bevezetőmhöz. Nekem pontosan érthető, hogy mi az a passzív Facebook használat. A Facebookba bele tudod csatornázni a többi szolgáltatónál gyártott tartalmaidat. Státusz megosztására minek a Facebbokot használni, mikor sokkal jobb rá a Twitter. Fotót tárolni az Instagram, a Google+ és a Pinterest is kényelmesebb, hogy csak a nagyokról beszéljünk. De nézz rá az utóbbira, a Pinterest úgy lett az egyik legbefolyásosabb forgalomterelő, hogy a Facebookra támaszkodva nőtte ki magát. Volt Facebook accountod: akkor egy gombnyomással ott volt a sokkal jobb Pinterest, és még a Facebookon is látszottak a fotók. De a Facebook a Geolocation szolgáltatásokban is gyenge. A Foursquare ezerszer profibb és újra egy Pinterest analógia: úgyis látszik a Facebookon ha akarod, amit ott művelsz.

És az igazi aduász, hogy ha a fenti programok mind a telefonodon vannak, akkor is gyors és kezes eszköz lesz a zsebedben, míg ha a Facebookot felteszed, akkor egy lassú, robosztus és kezelhetetlen műanyagdarabot hordasz magaddal. Márpedig aki komolyan vehető fogyasztó és nem igazi internet analfabéta, annak jövő januárra úgyis lesz okostelefonja, vagy tablete. Inkább telefonja. Mindnek. Kit érdekel ma már a PC? Az internetet maximum az apám gondolja ellenségnek, meg uncool dolognak, az nem elég ha majd este otthon megnézem. Kell mindenhez, a munkához, a kapcsolattartáshoz, a szórakozáshoz. Nem azért mert trendi, azon már évek óta túl vagyunk, azért mert az internet alap. Olyan, mint a telefon, a tévé. Mindenkinek van vagy hamarosan mindenkinek lesz.

Nem kaphatsz meg mindent, amit akarsz

A Facebook kinyírja magát azzal, hogy mindent akar. Egyszerre mindent nem lehet. A centralizálódás folyamatait mindig a decentralizáció követi és most éppen egy ilyen váltást élünk meg. Most sok kicsi, izgalmas és érdekes dolog történik. Most a specializáció a lényeg, hogy valamit nagyon jól csinálj. A legjobban. A Facebook szeretne az összekötő pont lenni a különböző tevékenységek közt, de ez egy tévedés, az összekötő pont a hálózat, az Internet maga. A Facebook viszont előnyt kovácsolhatna abból, amiben épp a legjobb: belőlünk. Hogy Te, a gyereked a nagymama és én is ott vagyunk. És az elmúlt években amikor a centralizációs folyamatok voltak  dominánsak elmondtunk magunkról rengeteg mindent a Facebooknak. És ezeket ő most használhatná. De nem teszi, hanem saját magának akarja megtartani. Ő akar lenni az Internet még mindig és ez kudarcra van ítélve.

Azt gondolom, hogy mindezek mellett a Facebook egy jó szolgáltatás, ha nem lenne jó, akkor nem lenne ekkora, egyértelmű. Viszont a saját érdekünk is, hogy lássuk mi jön. Az a naiv elképzelésem van, hogy nem csak hozzám hasonlók fogják olvasni azt a sorozatot, amit erre a télre és tavaszra tervezek itt. Bevezetni mindenkit az Internet más szolgáltatásaiba. Megmutatni mi lehet a nagy kék helyett. És azért is teszem ezt mert én megpróbáltam és tökéletesen kihagyható a képletből. Nem hiányzik. És mire a végére érünk Neked sem fog.