Winkler és Eldé a… hova is mennek?

Happy kínai büfé

A mai nap megbeszéltük Bandi barátommal, hogy együtt ebédelünk, mint a régi szép időkben oly sokszor mielőtt ő Szabadegyházán kezdett dolgozni. Dél tájban csörgött rám, hogy itt áll az irodaház előtt, menjünk. Magamra kaptam a dzsekimet és elsétáltunk az előre megbeszélt kínai étterem irányába. Sajnos éppen zárva volt, ami egy kínaitól szokatlan, holnap például bár nemzeti ünnep is lesz ők nyitva tartanak, ahogy a kézzel írt üzenet tájékoztatott, de ma 22.-én kajáljunk máshol. Elszontyolodva tanakodtunk, majd a Pingvin mellett döntöttünk.

Tovatűnt ifjúság

A Pingvin söröző régi törzshelyünk, volt, mert mostanság, ahogy a társaság széthullott ritkán tévedünk oda. Régebben sem volt nagy étlap, de 8-10 kaja közül választhattál. Később ezt csökkentették gyakorlatilag kettőre, amit különböző köretekkel ötnek adtak el. Felvidámodva léptünk be és engem ismét megcsapott a rohanó idő szele, egy másik kocsmába érkeztem, mint ahol anno egymás után ittuk a spitz rumot kosarazás után. Az egyik feléből elvettek, másfele hozzányitottak, lett benne kávézó is, a játékgépes szobából nemzeti dohánybolt lett. A pincérlány ismerős volt, de a kevésbé szimpatikus eresztésből maradt hátra, a csapos srác pont olyan érdektelenül nézett rám, ahogy én rá. Hol van már János, aki tudta, hogy kik vagyunk és mit szeretünk.

A nagyobb probléma az volt, hogy 5 perc ücsörgés után kiderült már nincs konyha. Szóval újra vettük a kabátot és irány tovább.

Pocsék, de legalább tudjuk mi vár ránk

Végül, mivel engem az idő is elkezdett szorítani a Bocskai söröző mellett döntöttünk. Ugyan drága és nem annyira szeretjük, de sokszor ráfanyalodtunk már. A vele szemben nemrég nyílt Itt vagyunk nevű kávézó nem túl szimpatikus, olyan túlfújt (az igazi fasz kifejezést cenzúráztam) helynek tűnik, és az ártáblái se hívogatóak. Szóval a már megismert Bocskai.

Szerintem változtattak a termen, Bandi szerint csak mindig sötétben ültünk itt, lehet. Most világosabbnak, tágasabbnak tűnt. A pincérlányok ugyanazok, mint voltak, a menü ugyanolyan menzás. Gyakorlatilag szódával 1090 forint volt, mint évekkel ezelőtt is, ma három fogás.

Bocskai söröző étlapja

Paradicsomleves, betűtészta, édes, igazi menzás ízek. Választhattál a párizsi szelet kukoricás rizs vagy a kalandos nevű serpenyős debreceni közt. Harmadiknak a homályos és egyszerre sokat és keveset ígérő sütemény állt a menün. Megadtuk magunkat.

Bandi azt mondta ő húst eszik, így a párizsi szelet mellett döntött én megérdeklődtem, hogy mit takar a serpenyős debreceni. A pincérnő szerint egyértelmű, amikor én azért firtattam az ügyet kibökte, hogy gyakorlatilag paprikás krumpli. Aha, derültem fel, az jó lesz. Örömöm korainak bizonyult, nem mondom, hogy nem ettem meg és azt se tagadom, hogy friss és puha fehér kenyér szeletekkel ki is pucoltam a tányéromat, de ez határozottan nem volt paprikás krumpli. Ez paprikás lében úszó, nagy darab főtt krumplik halma volt, amin TV paprikák meggyalázott roncsai szálasodtak. Mellé téve egy szép nagy krinolin.

Ischler, vagy mi

A pontot az I-re a sütemény tette fel. Mondjuk, hogy ischler volt. Ha nevén akarnánk nevezni a gyereket két ízetlen tésztalap közt vékony, de annál borzasztóbb és meghatározhatatlanabb ízű Hitler-szalonna, beborítva kakaós tejbevonóval.

A környéken rengeteg irodaház van és meglepő, hogy nincsen egy épkézláb étkezde, ahol olcsón, ha nem is valami top kategóriás kaját, de egy tisztességes ebédet tudnál enni. A Bocskai menüje a maga 1000 forint körüli árával pofátlanság. Ha őket kérdeznénk valószínűleg emberbaráti cselekedetnek jellemeznék a tevékenységüket és kiforgatnák üres zsebeiket, de ez egy vicc. A kínai, ami sajna zárva volt egyébként klasszisokkal jobb hely, degeszre tömöd magad egy menüvel 570-ért, és ha nem sajnálod a pénzt, akkor 890-ért már pazar lakomát kapsz, de kinek van kedve minden nap kínait enni? Van még egy gyrosos, de az nem leülős, illetve ilyen tájt a nyitott téren levő padok nem olyan vonzóak, és a gyros tál is 1360, ami drága.

Valami vállalkozó kedvű szellem szerintem jól befuthatna itt a környéken egy önkiszolgálóval, az biztos.