A kirakat mögött: Esztergom

Úgy alakult, hogy az elmúlt pár évben többször jártunk Esztergomban, közel van Budapesthez, alig egy óra autóút, remek időtöltés ellátogatni oda egy szombat vagy vasárnap délutánon. Amióta a híd is újra áll csak átugrik az ember egy sztrapacskára vagy knédlire a tótokhoz, iszik rá egy sört és elégedetten andalog vissza Magyarországra.

Nos, idén kétszer voltunk ott, június elején-közepén Apuék hívtak, hogy menjünk el a Vaskapu turistaházba, inkább vendéglőbe. Gyönyörű panorámás terasz, magasan a város felett, jó kaják, jó áron, kedves kiszolgálás. Nagyon tetszett nekünk a hely, Cili meg élvezte, hogy a vendéglő mellett egy kis elkerített részén csüngő hasú malacok, csacsi, bárányok vannak, akiket lehet fűvel etetni meg körberohangálni. Most, a hétvégén ide kirándultunk újra két barátunkkal ötösben, ettünk egy jó ebédet, sétáltunk kicsit a hegyen, nem nagyot, csak annyit, amennyit Cilivel meg lehet tenni, buzgón fényképeztünk, aztán lementünk a városba.

A bazilika előtt álltunk le, ahol nem nagyon látszik semmi abból a harcból, ami évek óta megy a városi önkormányzatban, asszem az utolsó ezen a földön a katolikus egyház lesz, aki csődbe fog menni. De amint kicsit lejjebb ereszkedsz a városba, vagy lenézel a bazilika dombról a látképre már nagyon szomorú a látvány.

Esztergom 2013 október

A város teljesen lepusztult. Az újságok és a tévék is elmesélték, hogy három hétig nem volt világítás. Tudjuk, állandó toposz a médiában, hogy Esztergomban semmi nem működik [érdemes átnyálazni ezeket a cikkeket: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7]. A városi képviselő-testület következetesen a polgármester és a város ellen dolgozik, csak azért, dafke, dacból. Ez a képviselő-testület a NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kormányával evez egy hajóban (bár a KDNP már kifarolt mögülük, a lehető legundorítóbb szöveg kíséretében). Nem mutatnak túl jó példát, ha csak nem azt nézzük, hogy itt van az elmúlt három év visszája.

Mint fogalmazott, reméli, hogy az esztergomi közéleti szereplők nem a személyes érdekeiket és nem a politikai meggyőződésüket, hanem kizárólag a város ügyeit szolgálják. „Nem kívánunk ebbe az ügybe beleavatkozni, ez az esztergomiak ügye. Amennyiben működőképtelenség áll be, akkor a kormány és az Országgyűlés fogja tudni a kötelességét, ami törvényi kötelessége” – mondta Lázár János.

Mert, ami az országban megy, főleg az elkövetkező hónapokban, az a kirakat lesz. Egyre megengedőbb, egyre többfelé nyitó mondatok, Orbán már ezt csinálja pár hete. De amikor ilyet hallunk, gondoljunk egy pillanatra arra a városra, ahol félig befejezett, vagy egyre jobban pusztuló házak állnak, ahol mindenről – ami közös – süt a szegénység, a lepusztulás. A városra, aminek a választott vezetői cinikusan a közösség ellen dolgoznak.

Ez vár az országra is, ez vár ránk, ha majd mindenki bepipul és nem lesz hajlandó a hagymázas ötleteket tovább finanszírozni, csak nem mindenhol a bazilikák tetején csillan majd meg a nap, hanem mondjuk standionokén. De az árnyékuk ugyan olyan városokra fog vetődni, szegényes, kilátástalan helyekre.

Ez a NER sötét oldala.