Kéz kezet mos

Igen. Mindenki úgy érezte, hogy svungban van az Ügy.  Az – amúgy teljesen jogosan – kártékony és dühöngő elmebetegnek titulált Orbán-kormányt ekézték ezerrel belföldről, pofozták ezerrel külföldről. Az ország gazdaságilag és morálisan megy le a lejtőn, és igen, így van, néha úgy tűnt, mintha ennek örülnének a népek, mintha kicsit drukkolnának, ugyan még egy leminősítést! Olyan ez, mint a kemoterápia meg a testedet rágó rák. Drukkolsz, hogy előbb hasson a méreg, minthogy belehalj az egyesített támadásba.

Az, hogy a szombati szimpátiatüntetés a kormány által volt támogatva, teljesen egyértelmű. Kellett valami ék egyszerű módszer, hogy a megbomló Fidesz újra erőt érezzen maga mögött. Kellett a hurrá, veletek vagyunk, az után, hogy az Operánál a szopott fasz makkosabb végén találták magukat, most nekik kellett rendőri biztosítás mögött haladniuk, sőt, a teljes megszégyenülést elkerülendő a Miniszterelnök inkább a gyávaságot választotta, azt kisebb rossznak érezte. Szóval ez a tömeg kellett, mint a falat kenyér a kormánynak.

Amiért én egykedvűen néztem, az az, hogy ez a tömeg lehetett sokkal nagyobb, mint a Milla tömegei, vagy az Opera előtti, de oda, ezekre maguktól mentek a népek. Erre a szombatira meg szervezték őket. Mert egy szarabb lett volna, ha hirdetnek egy „spontán” demonstrációt aztán kiderül, hogy kínosan kevés demonstráló van. Szóval biztosra mentek, jól csinálták.

Ez volt az első alkalom, amikor a határon túl élők törleszthettek valamit a Fidesznek, és igen, a dolog működik, a székelyek szépen buszra ültek és jöttek által a széles rónán, közben egy országhatáron, hiszen hívta őket minden magyarok vezére. Lesz még módjuk a törlesztésre, és ha csak a románok herén nem ragadják őket, akkor jönnek is, tisztes üzlet ezt így kívánja.

Szóval van ok búsongani, de nem azon kell, hogy mennyi hülye van, akik nem nézik a realitást, az egekben járó benzin árat, hogy a kormány folyamatosan segget csinál a szájából, hogy debilségük sem mentség arra, amit igazából tesznek: elárulják a hazájukat. Nem, azon kéne búsongani, hogy mit keresnek itt egy szimpátia tüntetésen, ami valójában arról szólt, hogy nekünk nem kell az EU, nem kell racionalitás, mi szakadt gatyában a pusztába szeretnénk kiállni, heroikusan figyelve, ahogy elsüllyed a nemzet, szóval, hogy mi a rákot keresnek itt olyanok, akik ezt a nemzet süllyedést biztonságos távolból, karosszékből nézhetik majd végig. Pattintanak közben egyet a sörön, hogy igen, mi is ott voltunk mikor kinyilvánítottuk, hogy ezt akarják. Ja nem mi akartuk, ők akarták, maguknak. Nekünk jó ez itt.

Ami tegnap történt, az az, hogy a szovjetek kivonulása óta először elvesztettük nemzeti szuverenitásunkat, mert egy másik ország állampolgárai idejöttek és tevőlegesen a mi országunk politikájába szólnak bele.

Nemhogy köztársaság nincs itt, baszod, nemzetet se igen látunk lassan. Hegel alig kétszáz évet tévedett.