William Somerset Maugham: Ah King

Hat novella található összefűzve ebben a kötetben, mindegyik távol-keleti történet, telepes angolok, gumiültetvényesek, kormányzók, lecsúszott egzisztenciák, pozőrök no meg az őket körülvevő indiai, maláj, satöbbi bennszülöttek.

Az összes történet középpontjában a szerelem áll. Hol gyilkossághoz, hol jó útra téréshez vezet, de a nagy szerelem az összes hős életét meghatározza. Anélkül, hogy titkot árulnék el, vagy „spoilereznék” itt nincs erkölcsi tanulság. Mindig van egy mesélő, aki elmondja az írónak a sztorit, de a szereplők, akik általában bűnösek így vagy úgy mindig megússzák, sose éri őket utól a törvény, igaz nem is nagyon kapálózik utánuk.

Nagyon ritka az olyan eset könyvek terén, amibe most kerültem. A költözködés utolsó fázisaiban tartottunk, az utolsó könyveket csomagoltuk épp, amikor rájöttem, hogy gyorsan kell válogatnom párat, mert jó másfél hónapig el leszek zárva a könyvtártól, míg ki nem cuccolunk az új helyen. Teljesen rendszertelenül dobáltam össze pár könyvet, igyekeztem vastagabbakat, de azok nagy részt már el voltak pakolva. Kevés is lett.

Húsvétra lementünk Balatonra, rávetettem magam az ottani könyvespolcra és találtam egy könyvet, ami a feleségemé, örökölte a nagy-nagynénikéjétől. Maugham: Ah King. Na mondom, ezt biztos kölcsönadtuk anyunak, aztán mindenki elfeledkezett róla, most akkor ezt hazaviszem, úgyse olvastam még.

Hat novella, plusz egy két oldalas sztori a cím születéséről. Mikor az elsővel végeztem rákerestem a moly.hu-n, hogy jelezzem ezt olvasom, nem volt rajta. Sebaj, gondoltam, felvisszük! Rákerestem a neten, hogy borítót szerezzek, csak angol nyelvű találatok jöttek, illetve egy darab antikváriumi bejegyzés. Hiába kutatok utána, se a fordító alapján, sehogy nem lehet megtalálni a könyvet. Nagyon úgy tűnik, hogy egyszer adták ki Magyarországon és azóta sem. Mivel jó régi könyv, de semmi adat nincs a kiadásról, a fordítás dátuma, semmi, ezért az a legbiztosabb támpont, hogy Zsófi felmenője 1947-ben írta bele a nevét, még lányként, Kapuváron. Ennél korábbinak tűnik nekem, két háború közti lehet, Maugham a könyvet 1933-ban írta.

Álljon hát itt ezen kiadás minden adata, hadd indexelje be a Google.

író: W. Somerset Maugham
cím: Ah King
kiadta: Bárd Ferenc és fia, Budapest
A Szép Írások sorozat 12. kötete
fordította: Vasvári Tibor
Nyomta: Fémes-nyomda, Budapest

Dátum sehol nincs, semmiről. Így 2011-ben nem hiszem 500-nál több még élő magyar ember olvasta ezt a könyvet.

A könyvből egy olyan társadalom képe rajzolódik ki, ahol csak azért, mert ők, a szereplők, britek, gyakorlatilag bármit megtehetnek, a legrosszabb ami sújtja őket a többiek, a zárt brit közösség megvetése. De az meg idővel elcsitul.

Maugham nagyon jó író, és ebben a hat történetben brillíroz. Bár a negyedénél már mindig sejteni a valódi történéseket az ember nem képes elunni, nem tudja átugrani a novella hátralevő részét, borzasztó olvasmányos. Rengeteg elejtett félmondat, bekezdés van, ami végtelenül cinikusan és éleslátóan jellemzi a világot, nem csak azt, amit leír, hanem a mait is, és merem azt mondani, hogy ezek a meglátások amik ember és szerelem, társadalom van, addig helytállóak lesznek.

Ha én ma könyvkiadó lennék ezt a könyvet újra kiadnám. Nincs verseny rá. Jó értelemben vett könnyű, nyári olvasmány, ami az író tehetsége révén szépirodalommá nemesedik. Ajánlanám 10 éves kortól 100 éves korig, vagy azon is túl.