Fülig, Grosics, Schmitt

Reggel, szokás szerint a kanapén fetrengtem, igyekezve többet ébren lenni, mint félálomban és a halott kislányok, kiégett lakások, vízbe fulladt családok megszokott hírblokkjai közt fel-feltűnt Orbán Viktor évértékelő beszéde. Alkotmány meg sok éves előrejelzések, sárkány éve helyett megújulás éve, szőrös pamacsú majomfark éve helyett fellendülés éve, ilyesmi. A színvonal kb. egyforma.

Aztán keresgettem a neten, sehol egy írott verzió Hazánk dicső jövőjéről. Oké, van Török Gábor elemzés, meg Index blogok minden mennyiségben, meg minden portálon ugyanaz a videó, de szöveg az nincs.

Maradtam a videónál. Gondoltam egy ilyen évértékelőből biztos tök jó blog postot fogok írni. Hallgattam, hallgattam, majd a 18. percnél úgy döntöttem, hogy a Winnetou hangoskönyv, Bodor Tibor előadásában sokkal, de sokkal értelmesebb, összességében megalapozottabb alapokon nyugvó esszé, mint Orbán előadása.

Amaz Fülig Jimmyvel indított, Grosiccsal folytatta, gondoltam én egy vidám siklatással Old Shatterhandre terelem át ezt a megejtő ívet. Még mielőtt a logikusan bekövetkező Shmitt Pálig juthattunk volna.

A legdurvább az egészben, hogy a négy név közül a legnormálisabb: Fülig Jimmy.