Angyalok és Démonok

Vannak filmek amikről tudod, hogy szar lesz, de érdekel a témája, úgyhogy megnézed. Tipikusan ilyen volt az Angyalok és Démonok is.

Már a DaVinci kód is nagyon gyenge volt, a két főszereplő alapból garancia volt a bukásra, Tom Hanks egyszerűen nem az karakter akit Dan Brown megalkotott, érthetetlen, hogy miként választhatták pont őt, és most tovább rontotta a dolgot a folytatás-előzményben is.

Az Angyalok és Démonok könyvnek jobb volt, mint aztán világsikert befutott folytatása, a DaVinci kód, de ez a filmben nem jött ki. Igazi misztikus krimi ponyva izé volt, okos meg acélos főhős, lélegzetelállító csavarok, nagyon jól megkomponált történelmi összeesküvés elmélettel. Olyan könyv volt amit szívesen visz magával az ember nyáron a strandra. Még azt si elnéztük, hogy valami eszeveszett idióta módon él túl a főhős egy zuhanást Róma égboltján. Valószínűleg ilyesmi gondjaik voltak a filmkészítőknek, hogy sokat kellett volna rövid időbe belepakolni, meg még gagyi is a vége, írjuk át…

Azzal, hogy átírták az amúgy is a szar és a közepes határmezsgyéjén egyensúlyozó könyvnek megadták a végső pofont. Elpakolták időben, lényeges szálakat kihagytak, lényeges eseményeket eltüntettek, még kulcsfigurák is elvesztek, mint a CERN igazgatója, vagy a női főszereplő, aki bár ott van a filmen, csak szerepe nincs már.

Az előző filmnél az volt, hogy érthetetlenné vált ha nem olvastad a könyvet, ezt a kritikát meghallhatták a készítők, az új film megáll a lábán, csak minek. Nem lett gyors és pörgős, nem lett izgalmas és misztikus, nem lett semmilyen.

Kár ezért a két adaptációért, mert olyan Nemzet Aranya szintű kalandfilmet lehetett volna kihozni belőlük, erre két nézhetetlen gány lett belőlük.