Húsvét
Az elmúlt hétvége persze nekünk is a húsvét jegyében telet el. Már pár éve rendezetlenek az ünnepek nekem, mióta együtt élünk Méhecskével mindig hosszú szervezés előzi meg a dolgot, akár húsvét, akár karácsony, akár bármi. Idén megint Budapesten – Méhecske családjánál volt a karácsony – így a húsvétot az én szüleim kapták.
Régebben a húsvét egyértelmű volt, hogy Dunaújváros – Dunaföldvár tengelyen telt el, maximum a tavaszi szünet pár napja volt Balaton. Dehát a szülők elváltak, a nagymamám halálával pedig az apai ág utolsó aktív összetartója is eltűnt, így most végre teljes balatoni húsvét lett.
Szóval pénteken este mentünk le, bár szombat reggelre terveztük, de a hosszúra nyúló tél után olyan felüdülés volt a tavasz, a meleg, szinte nyári, hogy nem bírtam a seggemen maradni, és úgy döntöttünk, hogy a Manók megajándékozása után gyorsan lerobogunk Bélatelepre. Persze borzasztóan nem voltunk összepakolva így sikeresen otthon is hagytuk az ágyneműt, dehát ahogy a Plútó is megénekelte, tele a tank: indulás!
A hétvége egyre több rokon, barát, ismerős társaságában telt. Ugyan erős elhatározásom volt, hogy a kurva aisin mérnöki kézikönyvek pdf-be konvertálásából legalább 6-tal végzek a 3 nap alatt, ebből sikerült 2 darabot megcsinálni. :) Viszont kifeküdtünk napozni és siekrült némi színt magunkra építeni, meg találkoztam Ecsémmel is, akit nagyon hiányoltam már. Unokahúgom – akinek még ki kell találnom egy remek névcímkét – nem a Vierre, hanem akit mindig kirúgtam az LPJ régi szerkesztőgárdájából, szintén ott volt, férjestűl, akit ezentúl csak a Teuton névvel fogok jelölni. Tudniillik német, és az Unokahúg ottan kinn szedte össze, csavarta el fejileg, majd hozta haza kies honunkba. Magyarul már jól tud hallgatni.
Aztán persze Apa, akivel ritkán lehet hosszabban találkozni, mert valahogy neki mindig akkor van Pesten nőzni valója mikor nekem más helyekre kell mennem. Tudtunk dumálni, meg inni, mert análkül úgy tűnik nem működnek az ünnepek sem.
Voltunk rokoni névnapon is, és megint meglepett, hogy a rokonság azon része hogy elkedvetlenedett az elmúlt 10 évben. Nyomasztó náluk a légkör, bár lehet hogy csak minket nem szeretnek és azért van az hogy bárhányszor látom őket mindig punnyadtak. Mindegy.
Viszont egy hosszú délutánt töltöttünk tojás festéssel, miközben Terry Pratcehet hangoskönyvet hallgattunk. Összességében nagyon jó kis húsvét volt, az ajándékokat mind megettük és megittuk gyorsan, a sonkából se sok maradt. Képek később lesznek, ha majd megszerzem anya gépéről a képeimet, mert elfelejtettünk aparátot vinni, így csak az övét használhattam.
Írj hozzászólást!